Mór története

  • létrehozva: 2016. 06. 20.
  • frissítve: 2017. 06. 26.

Mór - Az EZERJÓ városa

Mór város a Dunántúli régióban, Fejér megyében a Bakony és a Vértes közötti Móri-árok legjelentősebb települése.

A város kb. 20 km-es vonzáskörzetnek gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. A várost ma több mint tizenötezer lélek lakja. Kedvező földrajzi fekvésének s ezen a tájon élő magyar és német ajkú lakosság szorgalmának köszönhetően mindig kitűnt a hasonló méretű magyarországi városok közül. Az ezeréves település büszke múltjára és elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy büszke lehet jelenére is. Mór életerős, fejlődőképes város, amelynek határozott tervei, megalapozott reményei vannak a jövőt illetően.

Mór történelmi múltja

Mórnak és közvetlen környékének a honfoglalást, sőt az államalapítást megelőző történetéről nem sokat tudunk. a legkorábbi ténylegesen ismert eszközök, tárgyak az újkőkorból származnak. Mór és Csókakő térségében ezen időszakra tehető az első falvak megjelenése. Az írott történelem előtti korok egyik utolsó szakaszában, Krisztus előtt 800 körül Kelet-Európa felől érkező törzsek foglalták el a Kárpát-medencét. A késő vaskor kezdetén, a Krisztus előtti IV. század első évtizedeiben feltehetően a Rajna-vidékről érkező kelták szállták meg a területet." A Móri-árokban átvezető közlekedési útvonalnak a rómaiak korában is nagy jelentősége volt. A történelmi leletek szerint Mór és térsége lakott hely a magyar államalapítás korai időszakában. A veszprémi püspökség 1246. évi jegyzőkönyve említést tesz a város régi templomáról, amelyet I. István király építtetett.

Mór népessége alapítástól kezdve magyar volt, csak a török kiűzése után, 1698-ban kezdte meg az új földesúr, a német Hochburg-család a németek betelepítését, mivel a magyarokat a törökök megszállása megtizedelte.

Mór nevének eredete pontosan nem állapítható meg. A legvalószínűbb, hogy a várost a Móri család alapította, s tőle kapta a nevet is. A település először királyi, majd 1080-tól kb. 250 évig püspöki birtok volt. Károly Róbert 1327. november 1-én Csókakő várához, mint királyi birtokhoz csatolta. 1430-ban először a Rozgonyiak birtokolták, majd a mohácsi csatavesztés után birtokosa Kanizsai László lett. Szulejmán szultán 1543-ban Esztergom elfoglalása után bevette Mórt és Csókakőt is és csak 1688-ban szűnt meg a 145 évig tartó török uralom.

Az osztrák császár 1691- ben a várost 60.000 rajnai forintért eladta Hochburg János udvari tanácsosnak és katonai élelmezési főprefektusnak, akinek halála után fia, János Domonkos kezdte meg a németek betelepítését a kapucinus rend behozatalával. A kapucinus templom és zárda építése 1695-ben kezdődött, 1701-ben szentelte fel a veszprémi püspökség. Az 1711-es évben új külhoni jövevények egész sora érkezett, akik meghonosították a Vértes oldalában a szőlőkultúrát. 1763-ra a lakosság száma 2900-ra emelkedett. A nagyszabású német betelepítés a század közepére teljesen átalakította a vallási képet is, mivel a betelepedők már többségében katolikusok voltak. 1755. szeptember 23-án gróf Lamberg Ferenc Antalt magyar állampolgárrá fogadták és ekkor Mór első embere lett. A földesurak 1758. évben kérték a királynőtől Mór mezővárossá nyilvánítását. Mária Terézia Bécsben 1758. március 16-án kiadott kiváltságlevele kimondja: "A jövőben Mór község ne csak a mezőváros névnek örvendjen, hanem évi négy vásárt is megtarthat." 1768-1770-ig folyamatosan új lakók telepedtek be Mórra, akik főként Bajorországból és Würtenbergából érkeztek.

Lamberg gróf 1762-ben költséges kastélyépítkezésbe kezdett, amely 1766-ban fejeződött be. A gróf Fellner Jakabot bízta meg a tervezéssel, így a magyar barokk kastélyépítészet kiváló alkotása született meg Móron. A lakosság számát 1784-ben írták össze pontosan: 4166 fő volt, ebből 36 nemes. 1846-1847-ben becslések szerint Mór 7175 lakójának ekkor háromnegyede német, negyed része magyar, néhány százalék szlovák nemzetiségű.

1848. végén a szabadságharc fontos eseménye volt a móri csata, amelyben Perczel Mór hadteste és Windischgratz hadserege ütközött meg. 1848. december 29-én 32 katona esett el, 350 sebesült meg, a magyarok a csatát elvesztették. A forradalom leverése után a politikai élet igen beszűkült, a mezőváros főként belső problémáival foglakozott és domináns tényező elsősorban a mezőgazdaság maradt A kiegyezést követő gazdasági fellendülés, a kapitalista viszonyok megjelenésének kézzelfogható bizonyítéka a pénzintézetek létrejötte volt. Móron 1872-ben kettő is alakult 1871-ben kimondták a Móri Ipartásulat megalakulását.
A XIX. sz. második felében kialakult a móri borvidék mai képe. A nagy- és kisbirtokokon egyaránt nagyarányú szőlőtelepítés folyt. A szőlősgazdák érdekeit a hatóság is védte. Megakadályozta, hogy a községbe idegen bort szállítsanak be a kereskedők, és azt később "móri bor" néven hozzák forgalomba. Mór "nagy községben" - a mezővárosi jogállás a polgári közigazgatás bevezetésével 1870-ben megszűnt - az I. világháborúig 27 különböző egyesület, egylet, társulat, kör alakult. Jelentős részük a közművelődést szolgálta. Az iskolák után 1885-ben ipartanonc, 1894-ben polgári iskola kezdte meg működését.

1902. március 13-án mondták ki, hogy az eddig Moórnak írt községnevet ezután egyszerűen Mórnak fogják írni. A XX. század elején Mór büszke volt arra, hogy a város szülötte, Wekerle Sándor volt Magyarország első polgári miniszterelnöke.

Az I. világháború első éveiben a virágzást újra hanyatlás követte, mivel az elért eredményeket a vesztes háború újra semmivé tette. Mór a világgazdasági válság éveit is nagyon megsínylette. Értékesítési nehézségek, pénztelenség, munkanélküliség jellemezte e néhány évet. Javulás csak 1937-38-as években kezdődött, de ezt megszakította a háború. Rengetegen kivándoroltak külföldre, sokan országon belül néztek új lakóhely után.

1939. újabb nyomorúságos évek előhírnöke volt. Kitört a II. világháború. A háború idején németek szállták meg Mórt. 1945. márciusában kezdődött a harc Mór felszabadításáért, amely március 18-án következett be.

A II. világháború befejeződött. A remélt béke helyett azonban újabb embert próbáló évek következtek. 1945. december 29-én kezdetét vette a németek kitelepítése, amely több mint 1700 főt érintett és máig ható nyomott hagyott a lakosság nemzetiségi részében.

Mór közelmúltja és jelene

Az államosítások nyomán, az 1950-es évektől a szén- és bauxitbányászat erőteljes fejlődése eredményezett újabb fellendülést. A 1960-as években a szocialista iparosítás jegyében új üzemeket (Ikarus, Csepeli Fémművek, Budalakk) telepítettek a környékre és meghonosodott a jármű - és fémipari technológia és kultúra is. Az ipari üzemek mellett a mezőgazdaság szerkezete is átalakult, mivel a nagyüzemi termelés vált elsődlegessé. Az ipari és mezőgazdasági foglalkoztatottság növekedése lakásgondokkal járt, ezt a város akkori vezetői a 70-80-as években elsősorban új belvárosi lakótelepek építésével kívánták megoldani. Ennek hatására megnőtt a lakásállomány és jelentős számban költöztek be Mórra a környező települések lakói. A gazdasági és infrasruktúrális fejlődést elismerve Mórt 1984-ben nyilvánították újra várossá a 100. magyar városként.

Az 1989-1990 évi rendszerváltás, gazdasági átalakulás kezdetben Móron is gazdasági és foglalkoztatási nehézségeket okozott. A '90-es évek elejétől azonban Mór előnyös fekvését, infrastrukturális és munkaerőpiaci adottságait kihasználva a 81. főút melletti 35 hektáros új ipartelepet hozott létre. Itt elsősorban külföldi - német, amerikai, japán, spanyol - érdekeltségű vállalkozások telepedtek meg, amelyek azóta jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A beruházók főként az IKARUS Móri Gyáránál meghonosodott iparitechnológiai kultúrájára építve zöldmezős beruházással hozták létre termelő gyáraikat, ahol jelenleg autóüléseket, ülésmozgató automatikát, kábelkötegeket és gépkocsiszerelvényeket gyártanak. A betelepült multinacionális cégek húzóerejenék hatására jelentősen nőtt a helyi ipari és kereskedelmi vállalkozások száma és minőségi fejlődés történt a szolgáltatások terén is. Ennek köszönhetően a munkanélküliség a városban tartósan 5 %-os mérték alá esett és dinamikus a helyi beszállítói ipari vállalkozások és a kereskedelmi cégek növekedése is.

A város ma Fejér megye egyik legerőteljesebben fejlődő települése, a móri kistérség kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és gazdasági központja. A város vezetése a helyi vállalkozásokkal karöltve törekszik arra, hogy Mór ne csak a tavaszi és és őszi nagy rendezvényekhez rendezvényekhez kapcsolódóan, hanem folyamatosan borturisztikai központ és célpont legyen az idelátogató belföldi és külföldi utazók számára. A város mai fejlődésében egyre nagyobb szerephez jut a belföldi és a nemzetközi turizmus, amelyet bővülő szálláshelyeinek és sokoldalú ( wellness, lovas, borászati-gasztronómiai) szolgáltatási kínálatának köszönhet.

Mór lakásállománya a XXI. század elején kb. 5300 ingatlant foglal magában. A várost átszelő fő közlekedési útvonal a 81. sz. út Székesfehérvár és Győr irányába vezet. Az infrastruktúra fejlődését jól érzékelteti, hogy 2005-re a város egész területén elérhető az alapközmű ( áram, víz, gáz) hálózat, továbbá a telefon, kábeltelevízió és internet szolgáltatás. 2002-ben régi közóhajnak eleget téve 1 milliárd Ft értékű önerős beruházással az önkormányzat városi sport és kulturális multifunkciós csarnok és uszoda létesítményt épített.A város általános iskoláiban közül négy intézményt a városi önkormányzat, egyet a római katolikus egyház működtet. A tanulók mintegy hatvan százaléka német nemzetiségi oktatásban vesz részt. Működik a városban zeneiskola és nevelési tanácsadó, továbbá alapfokú művészeti oktatási képzés is folyik. Középfokú oktatási intézményként gimnázium és szakközépiskola várja a továbbtanulókat.

A Radó Antal nevét viselő városi könyvtár mintegy nyolcvanezer kötetet és egyéb könyvtári anyagot felölelő gyűjteménnyel rendelkezik. A városi kórházhoz kapcsolódóan működik a mentő- és véradóállomás, valamint a körzeti rendelőintézet. Az önkormányzatot a 2010. évtől 12 fős képviselő-testület alkotja, és emellett német, illetve cigány nemzetiségi önkormányzat is működik. Az elmúlt évtizedben jelentős számban alakultak a városban önszerveződő csoportok, alapítványok, egyesületek. 1990-től Mór város testvérvárosa az Észak-Rajna Vesztfália-i Freudenberg,  2005-től  az olaszországi Valdobbiadene településsel, 2009-től az erdélyi Nyárádszereda városával, 2016-tól pedig a lengyelországi Wolsztyn városssal fejlődő testvérvárosi kapcsolatot ápol.